Egy finom bor készítése a szőlőtőkénél kezdődik. Ismerünk kifejezetten magyar, de külföldi eredetű borszőlőket is, közülük mutatjuk be a 10 legnépszerűbbet.

 

IRSAI OLIVÉR

Az irsai magyar nemesítésű hibrid csemege- és fehérborszőlő fajta. Leginkább a Pannonhalma-Sokoróaljai, a Balatonboglári, a Mátraaljai, és az Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik. Tőkéje erős, fürtjei kúp alakúak, és közepes nagyságúak. Aranysárga, vékony héjú bogyóit augusztus közepétől szüretelik. Lágy és finom bora van, amelynek nagy hibája az, hogy hamar öregszik.

 

CHARDONNAY

Francia eredetű fehérszőlő, amelyet hazánkban is előszeretettel termesztenek. Zöldes-fehér, apró, vastag héjú bogyói édesek és kicsi, közepesen tömött fürtöket alkotnak. Használják önállóan vagy cuvéekbe is. Önállóan erjesztve testes, kellemes zamatú, magas alkoholtartalmú bort kapunk.

FURMINT

Hungarikum ez a fehérszőlő fajta, amelyből ismerünk fehér, piros vagy változó furmintot. Ez a legjobban aszúsodó fehérszőlő. Hosszúszárú fürtjein aranyszínű, rozsdás mintázatú bogyók teremnek, amelyek lédúsak, ropogósak és vastag héjúak. A tőkék a hegyalján érzik a legjobban magukat. A furmint termesztését Tokajban emelték mesteri szintre. Erjesztés után finom, száraz fehérbort kapunk.

 

HÁRSLEVELŰ

A hárslevelű is magyar szőlőfajta, amelynek erős, vastag tőkéjén hatalmas fürtök teremnek. A gömbölyű, édes, vékonyhéjú szőlőszemekből önállóan mézédes fehérbor, furminttal keverve Tokaji aszú készül.

 

OLASZRIZLING

Az olaszrizling Tokaj kivételével minden magyar borvidéken megtalálható fehérszőlő fajta. Nem válogatós, szinte bármilyen körülmények között megél és megterem. Az időjárástól függően általában október elejétől szüretelik az olaszrizling apró, vékonyhéjú, sárgás-zöldes bogyóit.

PINOT NOIR

Francia eredetű, világszerte ismert borszőlő. Nevét a fenyőtobozra hasonlító fürtjei miatt kapta. A legjobb minőségű pinot noir a meszes talajon terem és különös odafigyelést igényel, mert gombásodásra hajlamos. A sötétkék színű szőlőszemek vékony héjúak és édesek. A pinot noirt szeptember közepétől vagy október elejétől szüretelik. Bora kellemes, testes, rubin színű vörösbor, amiből Franciaországban pezsgőt is készítenek.

 

CABERNET FRANC

A cabernet franc a nagy kékszőlőfajták egyike, a cuvéek kedvelt szőlője. Az Egri bikavér kihagyhatatlan összetevője. Kis fürtjeit apró, gömbölyű, sötétkék szemek alkotják, vékony héjú bogyóinak jellegzetes fű íze van. Kevésbé rohad és jól viseli a fagyot is. Bora élénk savakban gazdag, kellemes vörösbor.

CABERNET SAUVIGNON

A cabernet franc-al együtt Franciaországból származik, mára ez a világ egyik legelterjedtebb kékszőlő fajtája. Gyenge tőkéjű, kis fürtű borszőlő, amely a meleget szereti. A szőlőszemeknek nagy magjai vannak, a héja vastag és színezőanyagban gazdag. Szeptember végén, október elején szüretelik. Legfontosabb tulajdonsága, hogy hosszú idő alatt fejlődik ki. Egyes borvidékeken, például Villányban akár 10 évig is pihentetik.

 

KÉKFRANKOS

Magyarországon a legelterjedtebb kékszőlő a kékfrankos, amely minden borvidéken megtalálható. Közepes fürtjeit vastag héjú, gömbölyded, hamvas és lédús szemek alkotják, amelyek nehezen rohadnak. Önállóan enyhén savas, sötétvörös bort kapunk belőle, de használják cuvée elkészítéséhez  is. A legtöbb magyar rosét kékfrankosból készítik.

 

MERLOT

Francia eredetű kékszőlő, amelyet leginkább Villányban, Szekszárdon és a Dél-Balatonon találunk meg hazánkban. Nem viseli jól a fagyot, ezért általában szeptember végén szüretelik. Sötétkék, apró bogyóiból sötétvörös, bársonyos száraz bor készül.